44 - „Fújjatok kürtöt a Sionon”

.

I. A felszólító üzenet háttere

1.    A felolvasott alapige hátterén azt mondhatjuk, hogy Isten nagyon határozott hangú üzenetet küld népéhez a prófétán keresztül.

• Már a fejezet első versében is arra szólít fel Isten, hogy „fújjátok a kürtöt a Sionon, és rivalgjatok az én szent hegyemen!” 2,1/a.

  • Ez az üzenet nem egy alázatos és szelíd feladatvégzésre szólít fel, hanem nagyon határozott hangú és egyértelmű munkára.

  • A Jelenések könyvének 18. fejezetében lévő jelképes angyal munkájáról ugyanezt a kijelentést olvashatjuk: „kiálta teljes erejéből, nagy szóval mondván” Jel. 18,2/a.

• A próféta ezek után elmondja azt is, hogy mi indokolja ezt a komoly felszólí­tást, miért van szükség erre a különleges munkára Isten népe között.

  • „Mert eljő az Úrnak napja; mert közel van az”. 2,1/b.

• Mindezek hátterén fel kell tennünk magunknak a kérdést, vajon kinek szól ez az isteni felszólítás, kik azok, akiknek azt kell hirdetniük, hogy közel van az Úr­nak napja?

  • Úgy gondolom, hogy bátran kimondhatjuk, ez az üzenet nekünk szól, hiszen minket bízott meg Isten az Ő közeli visszajövetelének hirdetésével.

2.    Bevezetőjében a próféta jelképes nyelvezettel leírja az Úr napjának félelmetesen közeledő ítéletét, amely mint egy sötét és félelmetes felleg készül beborítani és maga alá temetni mindent. 2/a. vers

• A végidő közelségének előjeleit sorolja fel Jóe1, amivel a prófétai események időrendjébe illeszti be azt az üzenetet, amiről itt szól.

• A 10. versben azokat a természeti jelenségeket sorolja fel, amikre Jézus is hi­vatkozik, mint amik a világ végének és az Ő dicsőséges visszajövetelének előjelei. Mt. 24,29-30.

  • „Reszket előttük a föld, és megrendülnek az egek; a nap és hold elsötétednek, a csillagok is bevonják a fényüket.” Jóel. 2,10.

• A 11. versben viszont a Jelenések könyvének kijelentéseit ismerhetjük fel, ahol János apostol ugyanezeket a gondolatokat említi Jézus dicsőséges visszajöve-teléveI kapcsolatban.         .

  • „Mert eljő az ő haragjának ama nagy napja; és ki állhat meg?” Jel. 6,17.

3.    Isten prófétai üzenete nagyon határozott hangú és szinte sokkoló hatású kijelenté­sekkel akar megszólítani bennünket, hogy felrázzon és cselekvésre késztessen.

• Egyúttal kimond egy nagyon fontos kérdést is helyettünk és értünk, amivel el­gondolkodásra akar késztetni: „Ki állhatja ki azt?” 11/b. vers

• Már Dávid is feltette magának ezt a kérdést, és meg is adta rá a választ a 15. Zsoltárban. „Uram, kicsoda tartózkodhatik sátorodban, kicsoda lakozhatik szent hegyeden?”

  • „A ki tökéletességben jár, igazságot cselekszik, és igazat szól az ő szívé­ben. Nem rágalmaz nyelvével; nem tesz rosszat felebarátjának, és nem szerez gyalázatot rokonainak. A megbélyegzett utálatos az ő szemeiben, de az Urat félőket tiszteli: a ki kárára esküszik, és meg nem változtatja. Pénzét nem adja uzsorára, és nem vesz el ajándékot az ártatlan ellen. Aki ezeket cselekszi, nem rendül meg soha öröké”

• Miután a próféta elmondja az Isten népére leselkedő veszélyt, azonnal a mene­külés és a szabadulás útvonalát vázolja fel előttünk, elmondva az örökkévaló evangélium legaktuálisabb üzenetét.

  • „De még most is így szól az Úr; Térjetek meg hozzám teljes szívetek sze­rint böjtöléssel is, sírással is, kesergéssel is. És szíveteket szaggassátok meg, ne ruháitokat, úgy térjetek meg az Úrhoz, a ti Istenetekhez; mert kö­nyörülő és irgalmas ő; késedelmes a haragra és nagy kegyelmű, és bán­kódik a gonosz miatt. Ki tudja, hátha visszatér és megbánj,. és áldást hagy maga után?" 12-14. vers

II. Megtérés és bűnbánat

1.    Isten először megtérésre szólít fel, de nem akármilyen megtérést vár el népétől eb­ben az időben, hanem azt mondja: „térjetek meg hozzám teljes szívetek szerint”.

• A teljes szív azt jelenti, hogy nemcsak a látványos külső dolgokban, hanem a szívetekben megélt bűnökből is meg kell térni, még a dédelgetett dolgokban is meg kell térni.

• „Térjetek meg hozzám... böjtöléssel is, sírással is, kesergéssel is.”

  • Isten előtt ilyen szinten megalázkodni csak az képes, akinek szívében már megtörtént a megtérés csodája.

  • Csak a szívében megtért ember tudja úgy látni a saját életét, hogy az sírásra kesergésre készteti.

• „Szíveteket szaggassátok meg, ne ruháitokat, úgy térjetek meg az Úrhoz, a ti Istenetekhez.”

  • Vagyis ne az emberek előtt akarjátok mutogatni a megtérésetek mértékét, hanem Isten előtt.

  • Ha elsősorban az embereknek mutogatjátok magatokat, akkor csak az em­berektől fogjátok elnyerni a jutalmat is. Mát. 6,16-18.

2.    Bár az őszintén megtérő ember életében mi először a bűnbánat jeleit fedezzük fel, a valóságban azonban a hit volt az első isteni ajándék, ami előtt kitárta a szívét.

• Azért gondolom azt, hogy a hit magvetése már a bűnbánat előtt jelen van, mi­vel a bűnbánat olyan kegyelem, amit csak élő lelkű emberek gyakorolhatják.

• Viszont hogyan élhetne egy lélek, hacsak nem hit által? „Az igaz ember pedig hitből él”. Róm. 1,17.

• Amikor Pál apostol hajótörést szenvedett, deszkákon, az összetört hajó darab­jain úszott ki a partra.

  • Ádámban viszont mi mindannyian hajótörést szenvedtünk, és a bűnbánat képezi az egyetlen deszkát, ami megmaradt a hajótörésünk után, hogy el­juthassunk rajta az örökélet kikötőjébe.

3.    Annyira szent és nagy felelőssége a keresztyéneknek, hogy megbánják bűneiket és Istenhez forduljanak, hogy nagyon sok tanú szájából hallhatjuk megerősítve ezt az igazságot.

• Keresztelő János prédikálta „a megtérés keresztségét a bűnöknek bocsánat-jára” Lk. 3,3.

• Jézus: „Térjetek meg, mert elközelített a mennyeknek országa” Mt. 4,17.

• Péter: „Bánjátok meg azért és térjetek meg, hogy eltöröltessenek a ti bűneiteket” Csel. 3,19.

4.    Erről elmélkedve az a gondolat is felvetődhet bennünk, hogy miként és hogyan formálódik ki egy emberben a bűnbánat?

• Minden bizonnyal az Isten Igéje által, hiszen az Isten szava érinteni képes a szíveinket.

  • Péter apostol pünkösdi prédikációjának eredményéről azt olvashatjuk, hogy amikor, „ezeket hallották, szívükben megkeseredének”. Csel. 2,37.

  • A hirdetett Ige, amely által Isten a bűnbánatot szerzi olyan, mint a sziklazúzó pöröly és tűz, az egyik összetöri, a másik meglágyítja a szíveket.

    • Milyen nagy kegyelem és áldás, hogy hirdetett Igének ekkora ereje van!

• Formálódik a Szentlélek által is, hiszen azt olvashatjuk: „mikor még szólá, Péter ez igéket, leszálla a Szentlélek mindazokra, akik hallgatják vala e beszédet”. Csel. 10,44.

  • Érdekes megfigyelni, hogy az Isten szava mennyire különböző hatással van az emberekre.

    • Egyiknek meglágyul a szíve és könnyeket hullat, másokat pedig csak annyira érint meg, mint a süket embert a zene.

• Imádkozni kell a Szentlélek kenetéért, mert a vallásos élet formális gya­korlásának eredményeként senki sem juthat el az örök életbe.

III. Az igaz bűnbánat csapdái

1.    Az ősellenségünk Sátán még ezen a területen sem hagy biztonságban bennünket.

• Néhány csapdája is van a bűnbánatnak, ezért könnyen becsaphatja magát a hamis bűnbánattal az ember.

2.    A bűnbánat első csapdája, amikor valaki a törvény tükrébe nézve bűntudatra éb­redt, aminek hatására most mindent jóvá akar tenni, ezért mindig a bizonyítás kényszere alatt cselekszik, és mások számára is ezt akarja kötelezővé tenni.

• Viszont ez még nem bűnbánat, - hiszen egy dolog megfélemlett bűnösnek len­ de teljesen más bánkódó bűnösnek lenni.

• Akháb és Júdás is gyötrődtek magukban, de ez nem az Isten Lelke által fel­ébresztett bűnbánat volt..

• A bűntudat felébredése éppen elég ahhoz, hogy félelmet keltsen és tápláljon bennünk, a bűnbánatot azonban a kegyelem ismerete táplálja.

• A bűnbánat a szív folyamatos megváltozását eredményezi, nélküle viszont csak félelem van, a szív legcsekélyebb változása nélkül.

3.    A bűnbánat másik csapdája az a fogadalom, hogy nem fogunk vétkezni többet.

• Egy ember szilárdan elhatározhatja, és fogadalmat tehet, hogy nem vétkezik többé, mégsem lesz igaz bűnbánó.

  • Tapasztalatból tudjuk, milyen fogadalmakat tesz az ember a betegágyon, arra az esetre, ha Isten meggyógyítaná, pedig ugyanolyan rossz, mint előtte volt, szíve a régi, csupán a kísértés lett új.

• A fogadalom fakadhat a jelen pillanat hatása alatt; nem azért, mert meglátta a bűn igazi voltát, hanem a következménye most éppen fájdalmas számára.

• Félelemből is szoktak fogadalmakat tenni az emberek.

  • Mit meg nem tenne valaki, ha tudná, hogy rövid időn belül meghal és Isten ítélőszék elé kell hogy álljon?

  • A halálos ágyon tett fogadalmat azonban a legtöbb esetben az önszeretet táplálja, később viszont győzedelmeskedik fölötte a bűn szeretete.

4.    A bűnbánat harmadik csapdája a bűnös utak elhagyása, a bűntőI viszont bűnbánat nélkül is meg lehet válni, amikor úgy gondolja, hogy ő már győzött a bűn felett.

• Az ember megválhat néhány bűnétől, miközben más bűnöket megtart.

• El lehet hagyni egy régi bűnt az új élvezetéért, amikor csak a bűn változik meg, de nem a szív.

• Egy bűnt el lehet hagyni megfontolt óvatosságból is, mert belátja az ember, hogy örömét leli ugyan a bűnében, az érdekeit viszont nem szolgálja.

  • Elrontja mások előtt a hitelét, aláássa az egészségét, felemészti a vagyonát.

• Akkor hagyjuk: el igazán a bűnt, ha a bűn cselekvése azért szűnik meg, mert a kegyelem beáramlik életünkbe, ahogyan a sötét is eltűnik, ha bevilágít a fény.

IV. Az igazi bűnbánat természete

1.    Az igazi bűnbánat mindig Isten Lelkének ajándékaként támad a szívünkben, mint egy lelki gyógyszer, melynek több sajátos összetevője van:

• Ha ezek közül egy is kimarad, a bűnbánat elveszíti hatékonyságát.

• A következőkben szeretném röviden meghatározni azokat a tüneteket, amik az igazi bűnbánat jeleként nyilvánulnak meg.

2.    A bűn meglátása, ezért Krisztus gyógyításainak első mozzanata a szemek meg­nyitása volt.

• Az ember először fel kell hogy ismerje és tudatosítsa, mi a bűne, mielőtt megfelelően megalázkodhatna érte.

• Ahogy Isten első teremtési cselekménye a világosság volt, hasonIóképpen a bűnbánó számára első dolog a megvilágosodás.

  • „Mert az Isten, a ki szólt: setétségből világosság ragyogjon, ő gyújtott világosságot a mi szívünkben”. II. Kor. 4,6.

• A szemünket elsősorban látásra és sírásra használjuk, ezért lelki értelemben is először látnunk kell a bűnt, hogy sírni tudjunk miatta.

  • Ebből következik, hogy ahol nem látják a bűnt, ott nem is bánhatják azt.

3.    Bánkódás a bűn fölött, - Isten Igéje töredelmes szívnek, illetve a szív megszaggatásá­nak nevezi:

• „A töredelmes és bűnbánó szívet, oh Isten, nem veted meg”.

• A bűnért való szomorúság nem valami felszínes, pillanatnyi érzéshullám, ha­nem egy szent gyötrelem, nagy bánat, ami azért van:

  • Hogy értékessé tegye Krisztust.

    • Hogy örül az orvosnak az ember, amikor vérző sebei vannak, ilyen kí­vánatos a gyötrődő léleknek is a Megváltó!

  • Hogy legyőzze és kiirtsa belőlünk a bűnt.

    • Azt mondják, hogy a szőlővessző nedve gyógyír a leprára.

    • A bűnbánó bűnös könnyei bizonyosan jók a bűn leprájára, mert a könnyek sós vize megöli a lelkiismeret férgét.

  • Hogy utat nyisson a biztos vigasztalásnak

    • „Akik könnyhullatással vetnek, vigadozással aratnak majd.”

    • A bűnbánat kifakasztja a bűn tályogát, és utána megkönnyebbül a lé­lek.

    • Ha Isten kavarja fel lelkünket a bűn miatt, az olyan, mint mikor az angyal felzavarta a tó vizét. gyógyulást hozva a betegeknek.

4.    A bűn elhagyása elmaradhatatlan az igazi bűnbánat megnyilatkozásakor.

• A megújulás, a bűntől való elszakadás utoljára maradt, hogy bezárja a sort.

• Amikor a keresztény elfordul a bűnétől, örökös böjtre kell hogy kötelezze ma­gát.

  • Ettől kezdve a szem tartózkodik a tisztátalan pillantásoktól, a fül őrizkedik a rágalmak meghallásától, a nyelv a szitkozódástól, a kéz a megvesztege­téstől, a láb a gonosz ösvényétől, a lélek pedig a gonoszság szeretetétől.

• A bűn elhagyása annyira látványos esemény, hogy mások is észre fogják venni.

  • Olyan látványos változást idéz elő az emberben, mintha más lélek költözött volna ugyanabba a testbe.

5.    Néhány dolog szükséges ahhoz, hogy a bűn elhagyása helyes módon történjék:

• Az ember szíve forduljon el a bűntől, de nemcsak egyesektől, hanem minden bűntől, Sátán viszont azért küzd a legjobban, hogy ez ne következzen be.

  • „Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megőriz­zék.” Péld. 23,26.

  • „Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet.” Péld. 4,23.

• A bűn elhagyása lelki síkon történjen, mert az ember megszűnhet cselekedni a bűnt úgy is. hogy közben nem fordult el igazán a bűntől.

  • A bűn cselekvésétől, visszatarthat valakit a félelem, egy szilárd elhatározás is, az őszinte megtérőt azonban az Isten iránti elkötelezettsége tartja vissza.

  • Ha megfagynak és összetapadnak a dolgok, akkor a szétválasztásuk legjobb módja a tűz.

    • Ha az ember össze van forrva bűneivel, a szeretet tüzével lehet leg­könnyebben elválasztani őket.

• Úgy kell elfordulni a bűntől, hogy Isten felé forduljunk, bánják meg bűnei­ket és „térjenek meg az Istenhez”.

  • Az őszinte megtérésben a szív egyenesen Isten felé fordul, úgy, ahogy az iránytű az Északi-sark felé.

• A bűn elhagyása olyan lépés legyen, ahonnan nem akarunk visszafordulni.

  • Sátánnak sokkal nagyobb hatalma van a bűnébe visszaeső emberen, mint bármikor előtte.

    • Jézus azt mondta: „ennek az embernek utolsó állapotja gonoszabb lesz az elsőnél”. Mt. 12,45.

V. Az Istenhez való visszatérés érvei

1.    Jóel csodálatos érveket sorakoztat fel, csakhogy meggyőzzön bennünket arról, hogy van reményünk, érdemes visszatérni az Úrhoz teljes szívünk szerint.

• Azért térjünk vissza az Úrhoz, „mert könyörülő és irgalmas; késedelmes a' haragra és nagy kegyelmű, és bánkódik a gonosz miatt”. 13. vers

  • „Olyan bűnös, tehetetlen és alárendelt állapotban, amilyenben éppen most vagyunk, jöjjünk Jézushoz. Mint tehetetlen, bűnös emberek jelenhetünk meg előtte, és bűnbánóan lábaihoz borulhatunk. Szeretetének karjaival átölel, sebeinket bekötözi és minden tisztátalanságunktól megtisztít, mert ebben gyönyörködik.” (Jvú 36,4)

• „Ki tudja, hátha visszatér... és áldást hagy maga után.” 14. vers

2.    Isten Igéjében nagyon sokszor került leírásra az, hogy térjünk vissza hozzá.

• Így esküszik a Mindenható: „Élek én... hogy nem gyönyörködöm a hitetlen halálában... Térjetek meg, térjetek meg gonosz utaitokról.”

• Isten inkább szeretné látni a bűnbánó ember könnyeit, mint a vérét.

• Saját javunkat szolgálja, ha megtérünk Istenhez, hiszen a bűnbánatunk nem Istennek hoz hasznot, hanem nekünk.

  • Ha egy szomjas ember iszik egy kútból, az nem a kútnak jótétemény, ha­nem neki.

  • Ha Istenhez fordulunk, Ő is felénk fordul, elfordítja rólunk haragját, felénk fordítja arcát, szerető tekintetét.