Jézus ugyanis azt ígérte, hogy helyet készít nekünk, és ha ezzel elkészült, akkor visszajön értünk, elvisz bennünket, hogy végre mi is ott lehessünk Vele ebben az országban. Ján. 14,1-3.
„Amiket szem nem látott, fül nem hallott, és az embernek szíve meg se gondolt, amiket Isten készített az őt szeretőknek.”
Nagyon sokan Pál üzenetéből csak erre a gondolatra koncentrálnak.
Ha ti most megkérnétek arra, hogy mondjak már valamit az Isten országáról, milyen lesz az és hogyan fogunk ott élni, akkor nekem azt kellene mondanom, el se tudom képzelni, hogy milyen lesz az.
Hiszen Pál apostol is azt mondja, hogy el se tudjuk gondolni.
Pál felsorolásában bizonyos fokozatosság figyelhető meg.
Általában a szemünkön keresztül érzékelünk és fogadjuk be a legtöbb információt a környezetünkből, a bennünket körülvevő világból.
A már látott dolgokat tekintjük a legbiztosabb információnak.
Amiről csak hallottunk, az már bizonytalanabb előttünk.
Esetleg, ha biztos helyről származik az információ, akkor talán merünk rá építeni.
A szív gondolata – a megérzés – az előzőeknél is bizonytalanabb.
Ennek ellenére nagyon sokan adnak a megérzésükre, vagy az elképzelésükre.
De vajon ez azt jelenti, hogy mi valóban semmit sem tudhatunk erről az országról?
Isten Igéje a megváltás tervéről is azt állítja, hogy ez az Isten titka, ami örök időktől fogva el volt rejtve Istenben.
Máshol viszont arról beszél az Ige, hogy Isten ezt a titkát kijelentette a próféták által részünkre.
Ebből adódóan a Bibliát olvasó és tanulmányozó ember előtt többé nem titok a megváltásunkról szóló evangélium.
Vagyis a Bibliát ismerő embereknek a leghitelesebb információja van erről az országról, hiszen ki adhatna hitelesebb képet, mint Isten.
Ez a tény viszont a kérdések sorozatát állítja elénk.
Te hallottál már erről az országról?
El tudod gondolni, milyen lesz ott az élet?
Magad előtt tudod látni, ahogy ott élsz a békesség és szeretet országában?
A látványosságairól (Jeruzsálem leírásában)
A rend és jog helyzetéről II. Pét. 3,13.
Lakosainak egymáshoz való viszonyáról.
A teremtett világ és az ember kapcsolatáról. Ésa. 11,6-9.
A mindennapi élet körülményeiről. Ésa. 65,21-22.
Jézus azt mondja az evangéliumban: „Az Istennek országa tibennetek van”. Lk. 17,21.
Isten bennünk akarja láthatóvá tenni azt az országot, amilyet az emberek még nem láttak.
De vajon meg tudta valósítani ezt bennünk és közöttünk Isten?
Mi a bizonyítéka annak, hogy megvalósult Istennek ez a szándéka?
A környezetedben élő embereket vonzza a bennetek és közöttetek megnyilatkozó ország?
Ez a tény újra nagyon fontos kérdéseket állít elénk.
Hogyan lehet Szentlelket venni?
Ha már vettem Szentlelket, akkor az mit jelent részemre?
Isten Szentlelkére van szükségem:
Isten Igéjének megértéséhez.
Annak felismeréséhez, hogy bűnös vagyok.
A bűnbánat és a megtérés kibontakozásához.
Az Isten országának életem általi bemutatásához.
Jézus a tanítványokra lehelt, és így vettek Szentlelket Tőle. Jn. 20,22.
Az apostolok kézrátétel által kértek Szentlelket Istentől mások részére.
Péter és János az újonnan megkereszteltek számára Samáriában. Csel. 8,15-17.
Pál apostol pedig Efézusban a Keresztelő János tanítványainak adott hasonló módon Szentlelket. Csel. 19,2-6.
Ezek az alkalmak azonban csupán rendkívüli esetek voltak, vagyis általában nem ezen a módon adja Isten a Szentlelkét az embereknek.
„Térjetek meg és keresztelkedjetek meg... a bűnöknek bocsánatára, és veszitek a Szentlélek ajándékát.” Csel. 2,38.
„Minthogy pedig fiak vagytok, kibocsátotta Isten az ő Fiának Lelkét a ti szívetekbe.” Gal. 4,6.
Azért a szívetekbe, mert a Szentlélek vétele a szív megváltozását akarja eredményezni.
Ez azt is jelenti, hogy aki még nem tapasztalt változást a szívében – a kívánságok, a vágyak és a hajlamai szintjén – az még nem vett Szentlelket.
A Szentlélek vétele ugyanis a Lélek gyümölcsét termi mindenkinek az életében.
Nemcsak a cselekedeteiben, hanem a szívében is.
Ez a gyümölcstermés azonban egy hosszú folyamat végső eredményeként válik láthatóvá.
Ahogy a szőlőfürt szemei nem egyformán érnek be, akként a Lélek gyümölcsének szemei sem egyforma mértékben alakulnak ki az életünkben.
„Hatalmasan megerősödjetek az ő Lelke által a belső emberben.” Eféz. 3,16.
„...feddhetetlenül őriztessen meg a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére.” I. Thess. 5,23.
„Akiben pedig nincs a Krisztus Lelke, az nem az övé.” Róm. 8,9/b.
Ez azt jelenti, hogy nem köthetem ki Istennek, mire adja nekem a Szentlélek ajándékát.
A mai karizmatikus keresztények tragédiája az, hogy gátat vetnek Istennek, bizonyos korlátok közé szorítanák vissza a Szentlélek munkáját.
Éppen ezért szükséges megvizsgálni a mi szándékainkat is.
Te milyen célból kéred a Szentlelket?
Nagyon sokszor hangzanak el imák a késői esőért, holott még nem vagyunk elkészülve annak fogadására.
Viszont lelkesít bennünket azaz áldás, amely a Szentlélek kitöltetését fogja majd kísérni.
Itt azonban újra felmerül egy kérdés: Mit ajándékozott nekünk Isten? – Mi az, amit meg kell ismernünk?
Mindenek előtt az egyszülött Fiát ajándékozta nekünk Isten. Jn. 3,16. Róm. 8,32.
Isten ajándéka az is, hogy Jézus által most isten fiai lehetünk. I. Ján. 3,1.
„Isten kegyelmi ajándéka pedig az örök élet, a mi Urunk Krisztus Jézusban”. Róm. 6,23.
Az a mennyei otthon is egy csodálatos ajándék, amit Isten készít az Őt szeretőknek.
„De kinek-kinek tulajdon kegyelmi ajándéka van Istentől.” I. Kor. 7,7.
Ezeket a személyes ajándékainkat közvetlenül a Szentlélektől kapjuk.
Nagyon fontos szempont az is, hogy ezek ajándékok.
Az a tény, hogy ajándék, Isten szándékáról és az irányunkban megnyilatkozó szeretetéről tesz bizonyságot.
Prédikáljuk azokat és azokról, „amiket Isten ajándékozott nekünk”.
Prédikáljunk az Isten országáról, amit az övéinek készít.
Mondjuk el az embereknek, amit kijelentett Isten erről az országról, és mi megismerhettük.
Mondjuk el, hogy miként készül Jézus az üdvözültek fogadására.
Miként gondoskodik mindenről, ami az ember boldogságát és jólétét szolgálja.
Az Isten országáról szóló prédikációnk azonban ne csak szavakból álljon, ne csak a szánkkal hirdessük Isten dolgait.
Hirdesse azt hangosan az életünk és a cselekedeteink is a környezetünkben élő embereknek.
„A megszentelt élet mesterkéletlen, öntudatlan befolyása a legmeggyőzőbb prédikáció a kereszténység mellett. Érvelések, minél kevésbé cáfolhatók, annál nagyobb ellenállást idézhetnek elő. Az istenfélő életmód azonban olyan hatásos példaadás, amelynek teljesen ellenállni lehetetlen.” (AT 418,2)
Csak szóban, vagyis elmondasz mindent, amit csak tudsz róla?
Gondod van rá, hogy ne maradjanak tudatlanságban a környezetedben élő emberek?
Vagy esetleg még az életed által is prédikálod az általad megismert isten-országot?
A környezetedben élő emberek felfigyelnek a cselekedeteid alapján arra, hogy te megy jobb országnak a polgára és küldötte vagy?
Ha kész vagy úgy prédikálni az Isten országát, ahogy a Szentlélek tanított meg rá, annak egy csodálatos eredménye lesz.
Az emberek szívében feltámad a vágy arra, hogy ők is úgy éljenek ahogy te, az Isten országának elvei szerint. Mt. 5,16. Ésa. 60,1-5.
Ez egyrészt azt jelenti, hogy minden Istentől jövő kinyilatkoztatásban az Isten személyes üzenetére kell figyelnünk, és azt képviselnünk, mint az Ő követeinek. Róm. 12,2/b. II. Kor. 5,20.
Másrészt viszont azt is jelenti, hogy tudnod kell az Isten országát prédikálni azok között is, akik már lelkiek, akik már a Szentlélekkel való közösségben élnek.
Legyen az életed tovább mutató példaadás a hívő testvéreid számára is. I. Tim. 4,12.