174. - A szeretet himnusza

 

1Kor. 13. fejezet

 

Letöltés 

I. Pál üzenetének háttere

II. A szeretet szivárványa

III. Szeretettel beteljesedve

IV. Ami mindig megmarad

 

I. Pál üzenetének háttere

1.    Amikor Pál apostol ezt a levelét megírta, a korinthusi gyülekezet lelki élete nagyon mélypontra jutott.

2.    Pál apostolt nagyon aggasztotta ez a helyzet, hiszen ő volt ennek a gyülekezetnek az alapítója.

3.    Pál azonban ismert és alkalmazott egy nagyon fontos törvényszerűséget, amely nélkül eredményes missziómunkáról nem lehet igazán beszélni.

4.    Már a 12. fejezetben hozzá fogott, hogy a gyülekezet legkritikusabb problémáját orvosolja az útbaigazító tanácsaival.

II. A szeretet szivárványa

1.    Ebben a fejezetben a szeretet magasztalását mondja el az apostol, amely a szeretet himnuszaként vált ismertté a Bibliát ismerő emberek között.

2.    Először azt mondja el, hogy mi mindent lehet csinálni a szeretet indítéka nélkül.

3.    Az apostol felsorolásának tükrében olyan kicsinek, olyan szegényesnek érezzük magunkat.

4.    Jézus Krisztus is megerősíti az evangéliumokban az apostol megállapítását egy nagyon kemény és határozott kijelentéssel. Mt. 7,22-23.

5.    Miután Pál elmondja azt, hogy mily nagy dolgokat lehet szeretet nélkül tenni, de lehetne szeretettel egyesítve is cselekedni, azután arról beszél, hogy milyen az igazi szeretet, illetve mi az, ami teljesen idegen a szeretettől. 4-8. versek

III. Szeretettel beteljesedve

1.    Mindezek után Pál arról beszél, hogy a Szentlélek minden ajándéka csak rész szerint van meg bennünk.

2.    A szeretettel való beteljesedésben azonban nincs határ.

3.    A szeretetnek azonban mindíg társra van szüksége.

4.    Jézus a hegyi beszédében nagyon magasra állította a szeretet mércéjét, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül.

5.    Pál apostol üzenete egy komoly önvizsgálatra kell hogy késztessen mindenkit.

IV. Ami mindig megmarad

1.    Pál apostol azt mondja: „amikor eljő a teljesség, a rész szerint való eltöröltetik”. 10. vers.

2.    Az utolsó versben mégegyszer summázza mondanivalóját.

 

Túrmezei Erzsébet:

Pótvizsga a szeretetből

A Mester nagy iskolájában
Ma szeretetből pótvizsgáztam
Tanítóm előtt remegve álltam.

 

Az első vizsgán én elbuktam,
A tételt bár kívülről tudtam,
De gyakorlatilag azt előadni nem tudtam.

 

Szerettem én ki engem szeret,
Minden jó embert, akit csak lehet,
De az ellenségemet?!

 

Aki rágalmaz, kinevet?
Ad mindenféle csúf nevet,
Gyaláz és megaláz engemet?

 

Ilyet nem tudok szeretni: – Nem!
És ezt húztam ki, ez volt a tételem.
Hogy ellenségemet is szeressem.

 

Szereted? – Kérdezte tanárom,
Az én Mesterem és Megváltóm.
Nem tudom! – Hiába próbálom.

 

Szelíden mondta, de erélyesen:
Pótvizsgára mész! És ha mégsem
Tanulod meg, megbuksz egészen.

 

A szeretet nehéz tétel.
A legtöbben ebben buknak el,
Mert aki bánt, azt is szeretnünk kell.

 

De Mesterem tovább tanított,
Különórára hívott,
Szeretetével sokat kivívott.

Mutatta kezén, lábán a sebet,
Hogy mennyit tehet a szeretet,
Eltűrni a kereszt-szegeket.

 

Eltűrni a gúnyt, gyalázatot,
Töviskoronát, nehéz bánatot.
A dárdaszúrást, mit értem kapott.

 

Megrendültem egész szívemben.
Hát a szeretet ilyen végtelen?
Tanítóimtól tanulni kezdtem.

 

Megnyerheted vele úgy lehet,
Hogy ő is megtér, hogy ő is szeret,
Ha látja a te szeretetedet.

 

Így tanított, szívem felrázta.
Látta, hogy hajlok a tanításra.
Szeretetét szívembe zárta.

 

És most pótvizsgáztam belőle,
Ott volt ellenségem is,
Gúnyos megjegyzést kaptam tőle.

 

De én szeretettel feleltem,
S e szeretettel őt megnyertem,
És a pótvizsgán általmentem.

 

Tovább tanulok, tovább megyek.
Vannak szeretet egyetemek,
Magasak, mégsem elérhetetlenek.

 

Mert más tudományt, sokat tanulhatok,

Megcsodálhatnak, úgy vizsgázhatok,
De ha szeretet nincs bennem
Semmi vagyok!