163 - A gazdag ember és a szegény Lázár

I. Jézus tanítási módszere

1.    Jézus tanításában gyakori jelenség volt az, hogy példázatokban mondott el alapvető igazságokat.

• Különböző célzattal használta a példázatokban való tanítást.

  • Az egyik ember számára az áldások forrását jelentette.

    • Általa ismert fel alapvető igazságokat.

    • Jobban vissza tudott emlékezni a Jézustól hallott igazságokra.

  • A másik ember számára a rejtett leleplezés alkalma volt.

    • Jézus diszkrét ügykezelését jelentették ezek az esetek

    • Általában megszégyenülten hagyták el Jézust ezekben az esetekben.

  • Voltak olyanok is, akik előtt így rejtette el mondanivalójának élét.

2.    Ha Jézus egy példázatot elmondott, akkor a végén általában kiemelte azokat a fő igazságokat, amiket a történet által hangsúlyossá akart tenni.

• Ezért mindig azt kell megkeresni, hogy Jézus mit akart hangsúlyozni.

  • Ellenkező esetben téves következtetéseket vonunk le Jézus szavaiból.

• Sohasem szabad a többi kijelentésétől függetlenül értelmezni és magyarázni egy-egy tanítását.

3.    Ezt a tanítását kimondottan a farizeusokhoz fordulva mondta el Jézus.  14-15. vers.

• Ezért a farizeusok elképzelését és tanítását használja fel a mondanivalója szemléltetéséhez.

  • A halottak állapotáról és a lélekről vallott tanításukat használja szemléltető példaként.  Csel. 23,6-9.

  • A jelenlegi életkörülményt Isten áldásának vagy büntetésének tekintették.   Ján. 9,2.

  • Az Isten népéhez való tartozást és így az üdvösséget születésbeli jognak tekintették.  Ján. 8,39.

II. Valóság vagy példázat

1.    Mivel bizonyítható az, hogy itt Jézus nem a valóságot eleveníti meg, hanem csak egy példázatot mond el?

• Az egész történet valószínűtlen, meseszerű, inkább csak szemléltetésre alkalmas példa.

• Nincs összhangban Jézus egyéb tanításaival és kijelentéseivel.

  • Mert itt a farizeusok elképzelését eleveníti meg.

2.    Jézus tanítása több ponton sem egyezett meg a farizeusok elképzelésével.

• Hol van az igazak és a gonoszok tartózkodási helye? Ján. 5,28.

• Mikor kerülnek külön csoportba az igazak és a gonoszok? Ján. 5,28-29.   I. Thess. 4,15-17.

• Mikor viszik a szegény Lázárt Ábrahám kebelére az angyalok?  Mát. 24,31.

3.    A Biblia tanítása szerint lehetséges az, hogy a meghaltak egymással beszélgetnek?  Préd. 9,7-8.   Zsolt. 146,2.

• „A régiek ingyen sem említtetnek, még csak észbe sem jutnak.”   Ésa. 65,17.

4.    Tudhat-e Ábrahám arról, hogy a Jézus korabeli emberek között mi történik?  Ésa. 63,16.

5.    Jézus valóságos emberekről beszél vagy csak a lelkükről?

• Valóságos testben vannak a történés színhelyén, mert szeme, nyelve és ujja van a történet szereplőjének.

• Az általános hiedelem szerint a léleknek nincs húsa és csontja.   Luk. 24,36-40.

•  A Biblia szerint viszont az üdvösség és a kárhozat ítéletében nem a lélek, hanem a teljes ember részesül.

III. Az elbeszélés súlypontja

1.    Minden kijelentésnek meg lehet változtatni az értelmét azzal, ha mást hangsúlyozunk benne.

• Pl: „...aki megkísértetett mindenekben, hozzánk hasonlóan, kivéve a bűnt.”  Zsid. 4,15.

• Az ékezetek alkalmazásával is megváltoztatható egy szöveg lényege és értelme.

  • „Bizony mondom néked ma, velem leszel a paradicsomban.”   Luk. 23,43.

2.    A legrégebbi kéziratokban hiányzik egy „és” szócska, ezért a mondat végét máshová kell tenni.

• „Meghalt pedig a gazdag is, és eltemetteték a hádesban.” (pokolban, sírban)

• „Felemelé az ő szemeit, kínokban lévén, és látá Ábrahámot távol....”  

  • Ez akkor fog beteljesedni, amikor a gonoszok feltámadása történik.

    • Akkor láthatja majd Ábrahámot a megváltottakkal együtt az Isten országában.

    • Saját magát pedig kirekesztve abból.

3.    Maga Jézus mondja meg, hogy az elbeszélésének mi a lényege.

• „Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem győzi meg őket, ha valaki a halottak közül feltámad.”

  • A farizeusoknak és a vezető papoknak címezte Jézus ezt a végkövetkeztetést.   (lásd: Ján. 12,9-11.)

• Ebben az esetben azonban fel kellene támadni a meghaltaknak.

• Ellenkező esetben a halott halott marad, aki nem tud semmiről, és nem tud tenni semmit.

IV. A példázat jelentése és üzenete

1.    Kiket jelképezett a gazdag ember és a szegény Lázár?

• A gazdag a zsidókat, mert csak egy zsidó imádkozott volna úgy, hogy „Atyám Ábrahám”.

• A koldus a pogányokat, mert méltatlannak tartották őket arra, hogy az üdvösséget elnyerjék.

  • A kananeus asszony is elismeri, hogy népe csak kéregető a zsidók asztalánál.  Mát. 15,27.

2.    A jézusi üzenet summázása:

• Földi áldások legjobb esetben is csak rövid ideig tartók és bizonytalanok.

• A gazdagok nemcsak azért felelősek, amit vagyonukkal tesznek, hanem azért is, amit nem tesznek meg vele.

• A jelenlegi élet nyújtja az egyetlen lehetőséget a jövőhöz való előkészületünkhöz.

• Az Isten Igéjében adott kinyilatkoztatás teljesen elegendő számunkra az üdvösség ismeretére való eljutáshoz.