A mi problémánk pedig az, hogy szinte minden gyülekezetben a közösségi élet teljesen leszűkül a szombati együttlétre.
Még itt is lehet határokat húzni, hiszen nem mindenki jön el a szombatiskolára, a délutáni alkalomra pedig még kevesebben.
Ez a tünet arra figyelmeztet, hogy az érintett személyek nem éhezik és szomjúhozzák eléggé az Isten Igéjét, ezért nem akarnak foglalatosak lenni az apostolok tudományában.
Ha az érintettek tiltakozni szeretnének a megállapításunk ellen, akkor hadd emlékeztessek az apostoli gyülekezet másik jellegzetes vonására, ők „foglalatosak voltak... a közösségben” is.
Az egyéni igeolvasás nem tudja azt adni, mint amikor közösségben tesszük ugyanezt.
A kiscsoportok és a bibliaórák rendszere pedig éppen erre az alapvető emberi szükségletre építkezve végzi a missziót.
Egy szál gyufát sokféle módon lehet elégetni.
Lehet úgy, hogy fényt gyújtunk vagy meleget támasztunk vele.
De meddig képes fényt és meleget biztosítani egy szál gyufa?
Ha nem tudunk vele valami más anyagot is meggyújtani, akkor a saját fénye és tüze nem képes sokáig megmaradni.
Rövid idő után már csak a füst és a hamu marad belőle.
Ez történik minden kereszténnyel is, aki a benne támasztott isteni tűzzel nem tud másokat is meggyújtani, mintegy tovább adni azt, amit az Isten gyújtott meg a lelkében.
Rövid idő után már a saját tüze is kialszik és elhamvad.
Az Istentől kapott értékeinket csak azzal lehet kamatoztatni, ha minél több embernek továbbadjuk, vagyis ne tegyünk úgy, mint az egy talentumos szolga.
Ez viszont nem egy vagy több evangélizációs kampányt jelent, hanem egy életformát, egy folyamatosan és állandóan végzett missziót.
Mivel a tanítványság nem egy időszakos dolog, ezért bárhol vagy is, mindig szolgálatban vagy, mindig bizonyságtételre kész állapotban kell legyél.
Mindenek előtt a közösségteremtés első bástyái lehetnek azokkal az emberekkel kapcsolatosan, akik jelenleg még Istentől is és az Ő népétől is távol élnek.
Később már az utat mutathatja és képezheti számukra ez a kiscsoport, az Istennel való szövetségkötés felé.
Végül pedig a bensőséges összetartozás menedékbástyáját jelentheti egy jó lelkületben összeforrt kis csoport.
A közösségteremtő bibliaórák célja először csak az, hogy a meghívott vendégeink jól érezzék magukat, de azért egyúttal olyan lelki értékekkel gazdagodva menjenek el, amiért érdemesnek tartják, hogy máskor is vissza jöjjenek.
Az ilyen bibliaórák könnyedebb stílusú alkalmak lehetnek, és szinte mindenféle helyszínen megtarthatók, közös étkezés is beiktatható.
A keresztségre felkészítő bibliaórák viszont már más jellegűek, a célját illetően is és a hangulatában is.
Ezeket az alkalmakhoz mindig egy bensőséges, és ha lehet akkor egy személyes lelki légkört kell biztosítani.
Szükség van olyan alkalmakra is, amikor csak mi magunk töltekezünk fel, mint egy akkumulátor, ami kiadta magából az energiát.
Az ilyen alkalmaknak a formája és a tartalma is eltérhet az előzőektől, sőt el is kell hogy térjen azoktól; - komolyabb, tartalmasabb, mélyebben szántó igekutatást kell biztosítson.
„Mert mindaz, aki tejjel él, járatlan az igazságnak beszédiben, mivelhogy kiskorú. Az érett korúaknak pedig kemény eledel való.” Zsid. 5,13-14.
Az alkalom jellegétől függően 20-30 vagy 40 percben egy magyarázó tanítás keretében elmondom mindazt, amit az adott témában ott szükségesnek látok.
Majd utána meghallgatom a résztvevők észrevételeit, a bennük felvetődött kérdéseket, és azokat megbeszélgetem velük.
Máskor az aktuális téma írott anyagát néhány lapos jegyzet formájában átadom az érdeklődő személynek, vagy éppen ugyanazt az anyagot hangkazettás változatban.
Általában két ok miatt választom ezt a formáját a tanításnak:
Vannak olyan emberek, akik a kevés szabad idejüket már csak az őket érdeklő kérdések megbeszélésére akarják fordítani.
Illetve a vakok és az írástudatlan cigányok között is ezt a módszert alkalmazom a hangkazettákkal.
Miután egyénileg áttanulmányozták, ki-ki a maga módján, akkor már beszélgethetünk róla, hiszen már az érdeklődő személy is hozzá tud szólni érdemben a témához.
Ez a megbeszélés történhet a benne felmerülő kérdések alapján is, de nekem is van mindig egy kérdés csomagom az adott téma lényegére vonatkozóan.
Van olyan változat is, amikor csak egy lapot adok át az érdeklődőnek, amin egy csomó kérdés található a majdan megbeszélendő témával kapcsolatban.
Ezeket a kérdéseket otthon nyugodt körülmények között átnézheti, gondolkodhat felette, és így amikor sor kerül a megbeszélésre, már teljesen aktív személyként vehet részt a megbeszélésen.
A kérdezve tanító módszer olyan, mint egy varázsvessző, amivel a tanító megérintheti és mozgásba lendítheti a résztvevők gondolkodását.
A kérdések általi gondolkodásmód már egy génjeinkben hordozott program, amely öntudatra ébredésünk pillanatától egy meghatározó tény az életünkben. (lásd a folyton kérdező kisgyerekek esetét)
Az ismeretszerzés vágya mindig kérdések megfogalmazásában ölt alakot az emberekben.
Ezért a jó tanító már elé megy ennek, és maga veti fel a lehetséges kérdéseket, hogy ezzel felébressze a vágyat a közölni kívánt információja iránt.
Azzal a reménnyel tesszük, hogy az általunk felvetett kérdést a sajátjuknak fogják érezni, ezért aktívan részt vesznek a megbeszélésen.
Ennek érdekében a feltett kérdés, majd a válasz és az újabb kérdés úgy kell egymáshoz kapcsolódjon, mint a fogaskerekek fogai.
Ezt a gördülékeny harmóniát csak akkor lehet megvalósítani, ha a tanító nagyon ismeri az aktuális téma anyagát.
Minél tájékozottabb valaki a témában, annál könnyebben tud egyszerű és logikusan kapcsolódó kérdéseket felvetni.
Ezért minden bibliaóra sikere azon múlik, hogy a tanító tud-e kérdezni.
Sokan gondolják, kérdezni mindenki tud, csak választ adni nem.
Pedig a jól kérdezés tudományát a legtöbb tanulást igénylő tevékenységnek kell tekinteni.
Ha valaki jól akar kérdezni, akkor nagyon sokat kell tanulnia.
Nem az a cél, hogy megmutassuk, milyen okosak vagyunk és mennyi mindent tudunk.
A célunk az, hogy kérdéseinkkel elgondolkodásra késztessünk, és vágyat ébresszünk az új ismeretek iránt.
Isten Igéjét azért kell darabokra hasogatni, alkotó elemeire bontani, mert a jelenlegi állapotunkban képtelenek vagyunk felfogni üzenetét abban a töménységben, ahogy Isten kinyilatkoztatta.
A részletek megértése nélkül nem érthetjük meg jól az egészet.
Az Ige hasogatásának legjobb eszköze a rákérdezés.
Ez azért is igaz, mert amikor még csak beszélni akarsz az Igéről, akkor még nem vagy teljesen nyitott az Ige előtt.
Amikor viszont kérdéseket vetsz fel, akkor már kinyitottad a szívedet a különböző válaszok előtt.
Mert egy felvetett kérdésre nemcsak egyféle válasz adható
Mint egy színes virágcsokor, olyan a különböző emberek válasza.
Jézus is gyakran alkalmazta ezt a módszert a tanítása közben.
Az embereknek érezniük kell, hogy érdekel bennünket az ő véleményük és elgondolásuk is, és ezt mutatjuk ki a feltett kérdéseinkkel.
Az embereknek társra van szükségük, akiknek elmondhatják a bennük feszülő gondolatokat.
Ezek a gondolatok csak akkor jönnek elő, ha rákérdezünk, ha megkérdezzük őket.
A felcsillanó tekintetek pedig mindig annak a visszajelzői, hogy a felvetett kérdésünk már bennük is felmerült, vagy eddig még nem gondolt ugyan rá, de nagyon érdekesnek tartja, és nagyon várja a választ, a megoldást.
Néhány évvel ezelőtt az egyik gyülekezetem két hét távlatában már nem tudott vissza emlékezni a délelőtti prédikációmra, de amiről délután beszélgettem velük, annak minden részletét el tudták mondani.
Az embereknek Isten válaszára és megoldására van szükségük, és mi azért állunk előttük, hogy Isten képviseletében ezt megismertessük velük.
Ezért kell nagyon sokat tanulni, és mindig felkészülten odaállni.
Az előre kidolgozott kérdések átadásával egy otthoni előtanulmányozásra késztetjük az embereket.
Igaz ugyan, hogy egyesek csak kíváncsiságból olvassák végig a kérdéseket, de akkor is foglalkoznak vele, – mások viszont azért, mert szeretnének minél aktívabban részt venni a közös beszélgetésen.
A bibliaórán történő közös beszélgetés mindenki számára egy nagyon gyakorlatias tanulást jelent, ahol minden egyéni kérdést is fel lehet tenni.
A közös beszélgetés végén pedig mindenki megkapja az aktuális téma kidolgozott anyagát, amit újra átolvashat, és így felelevenítheti emlékezetében a tanult téma lényegét.
A témaválasztással kapcsolatos döntésemet két dolog szokta befolyásolni.
A bibliaórán résztvevő emberek összetétele, illetve, hogy nekem mi a célom, mit szeretnék elérni.
Általában három csoportba sorolom annak lehetőségét, hogy az adott bibliaórán milyen témát választok.
Alapvető bibliaismeret 19 + 2 téma
Jézus hegyi beszéde 39 téma
Jézus élete és tanítása 64 téma (?)
Jézus példázatai kb. 47 téma
A Jelenések szeminárium 24 téma
Biblia Levelező Iskola bármelyik anyaga alkalmas
Speciális bibliai fogalmak tisztázása, hogy végre egy nyelvet beszéljünk a Biblia magyarázása közben, mindenki ugyanazt gondolja a kimondott szó vagy fogalom alatt.
Jákob éjszakája – Szentély tana – Fenevad képe és bélyege – Elpecsételés – Vizsgálati ítélet – Szent Lélek elleni bűn és káromlás.
Az utolsó idő prófétikus eseményeinek összeállítása, és eseményenként történő megbeszélése.
Azoknak a speciális kérdéseknek a megbeszélése, amik szembe állítanak bennünket a különböző másvallású emberekkel.
Mi a bibliai alapja a táplálkozási szokásainknak.
Miért idegenkedünk a nyelveken szólás gyakorlásától, amikor már minden egyházban jelen van.
Jehova tanúival kapcsolatban Jézus örökkévaló léte és istensége.
Azoknak a kritikus igeverseknek a megbeszélése, amik nehezen érthetőek, amik látszólag ellentmondásban vannak a mi hitbeli meggyőződésünkkel.
Róm. 14 fejezet - A hitben erőtelen zöldséget eszik.
Aki nem ügyel a napra, az Úrért nem ügyel.
I. Tim. 4,4-5.– Mert Istennek minden teremtett állata jó… mert megszenteltetik Istennek Igéje és kö nyörgés által.
5. A harmadik csoportba pedig azokat a témaköröket sorolom, amit azoknak szánok, akik az Istennel való személyes és bensőséges közösséget keresik, illetve ezt akarják tovább erősíteni az életükben.
– A hit általi megigazulás tanulmányozása.
– A gyakorlati keresztény élet problémáinak megbeszélése.
– Ez lehet egy általános témafelvetés keretében, de lehet az éppen aktuális eset megbeszélése is.